MÚLTIDŐ MAGAZIN

AGC história

Az AGC Glass Hungary Kft.-t 2004 májusban alapították, 100%-ban japán tulajdonú vállalat. Az anyacéget 1907-ben Japánban alapították és kezdetben síküveggyártó cégként üzemelt. 

Az AGC mozaikszó jelentése: A: Asahi – felkelő nap, G: Glass – üveg, C: Company – társaság.

Ma 4 kontinesen több mint 20 országban megközelítőleg 50.300 munkavállalója van. A globál AGC 3 üzleti szegmensben tevékenykedik. 

1. Üveg (síküveg, autó­üveg, solár) 

2. Elektronika és kijelző 

3. Vegyi anyagok gyártásában

Autóüveg tekintetében a legnagyobb vevőnk a Toyota, Európában a VW csoport. 

Tatabányai gyár létszáma: 750 fő. 5 összefüggő gyártó sorunk vanahol hátsó üveget és oldalsó üveget gyártunk. 55.000 m2 a gyártócsarnok területe, ami 8.300 m2-el bővült az AVO (AVO added value operation – hozzáadott értékű gyártás) részére 2014-ben.

Bővebben: AGC história

MKVM – Patyi Fotóstúdió Gasztrofotó kiállítás

Időszaki kiállítás: 2021. május 12. – szeptember 10.


A Patyi Fotóstúdió alkotóinak neve elválaszthatatlan a gasztrofotó világától. Patyi Árpád számos szakácskönyv társszerzője volt Korpádi Péter foodstylisttal. Árpi egyszemélyben mester is, mert lánya, Patyi Szidi a tanítványa, mára már önállóan dolgozik, Árpi pedig az ő alkotótársává vált. Szidi a stúdióban fényképészként és a kompozíciókat megálmodó food-­stylistként dolgozik. Árpi és Szidi fő profilja az ételfotózás, de emellett számtalan tárgy és reklámfotót találunk nevük alatt.


Rendezte: PATYI Árpád – PIERONYMUS Kosch
Projekt koordinátor: KISS Emília

A kiállítás megrendezését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. 
A tárlat a Budapest FotóFesztivál keretében jött létre.

MKVM – Fiume, kapu a nagyvilágra

Időszaki kiállítás: 2021. május 21-től október 31-ig


A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közös rendezésében időszaki kiállítás nyílik Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről. A kiállításban eddig soha nem látott műtárgyakat, százéves hajómodelleket, igazi ritkaságokat láthatnak majd a látogatók.

A fiumei kereskedelem, vendéglátás és tengerészet kapcsán a két múzeumban folyó tudományos kutatásoknak és a szisztematikus tárgyi gyűjtéseknek köszönhetően számos újdonság, sőt frissen restaurált tárgyanyag lesz látható.

Fiume (napjainkban Rijeka) 1776-1918 között a Magyar Királysághoz tartozó kikötőváros volt. A kikötő fejlesztésének ügye a reformkortól kezdve szinte folyamatosan napirenden volt a magyar közgondolkodásban. Kossuth Lajos és gróf Széchenyi István is sokat tett a település és az oda irányuló vasút fejlesztéséért. A város igazi aranykora viszont az 1868-as magyar-horvát kiegyezéssel jött el, mely lehetőséget teremtett arra, hogy magyar vezetés alatt a fiumei olasz és horvát ajkú lakosság felépítse Európa 10. legforgalmasabb kikötőjét, mely a kereskedelmi és ipari potenciálja mellett a kultúra területén is hatással volt Magyarország gyarapodására.

A kiállítás ezt a nagyarányú fejlődést, a megtérülő állami kikötőépítést, és a magyar kereskedelmi tengerészet sajátosságait mutatja be, nem feledkezve meg az ezek révén létrejövő gyarmatáru-kereskedelemről, turizmusról, vendéglátásról, de a magyarországi kivándorlás fiumei időszakáról sem. A kiállítótér kreatív megoldásai révén nem csak a tárgyak és leírások alapján jelenik meg a múlt. A látogatók az egykori Fiuméban érezhetik magukat a macskaköves rakparton sétálva, a kikötői képek között járva, netán egy gyarmatáru kirakatot nézve, vagy éppen egy kivándorló kabin szűkös belsejében állva.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kurátorainak célja, hogy a tárlatot később Horvátországban is bemutassák, hiszen a fiumei múzeumokkal eddig is szorosan együttműködtek a közös örökségeink hiteles feldolgozásában és bemutatásában. 

Kurátorok: Balogh Ádám, Pelles Márton, Dr. Zsigmond Gábor