IPARI MAGAZIN

Ha vasút, akkor Knorr-Bremse

Világszínvonalat létrehozni nagy kihívás
Knorr-Bremse a világ piacvezető vasúti szerelvény-és haszongépjármű-fékrendszer gyártója. Harminc országban mintegy 25 ezer munkatársat foglalkoztat.Több mint 110 évnyi tapasztalatát hasznosítva fék-, beszálló-, vezérlő-, energiaellátó rendszerek, valamint fűtő-, szellőző- és légkondicionáló berendezések gyártását, fejlesztését végzi, erőátviteli és átvitel-vezérlő megoldások fejlesztésével, gyártásával és szervizeléssel foglalkozik. A világcégnek két magyarországi egysége van: Budapest a vasúti fékrendszerek tervezésének és gyártásának központja, míg Kecskeméten a haszongépjárművek számára készülnek a fékrendszerek. Sávos Andrással, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. (Knorr-Bremse Rail System Budapest) ügyvezető igazgatójával egy tetemes összegű budapesti beruházás ürügyén a cégről, a termelésről, a jövőről beszélgetünk.

A Knorr-BremseRail Systems budapesti telephelyét 1995-ben alapították, elsősorban azért, mert  óriási költség­nyomás nehezedett a német­or­szági anyavállalatra. Így Berlinből és München­ből jöttek át a gyártósorok , s már 1996-ban megindult a termelés. Az első perctől töretlenül nyereségesek vagyunk, a legnagyobb éves bevételünk 270 millió euro-t ért el.
A budapesti leányvállalat pontosan mit gyárt?
Vasúti fékek gyártását végezzük, 250 fejlesztő mérnök bevonásával folyik a levegőellátás, a fékvezérlés és a fékmecha­nika tervezése és gyártása. A világ nagy részén óriási vasútfejlesztés zajlott és zajlik manapság is, gondolok itt Kínára, Japánra, de Európában is igény van a vasúti alkatrészekre. Ezért társ­válla­latainkban is folyik a fejlesztés: Berlinben a féktárcsákat, Spanyolországban, Ausz­­triában egyéb vasúti alkatrészeket állítanak elő.

Bővebben: Ha vasút, akkor Knorr-Bremse

Tradíció és innováció

A Prolan Kft.-t 1990-ben alapította 14 fejlesztőmérnök azzal a céllal, hogy világpiaci színvonalú, saját fejlesztésű termékekkel érjenek el üzleti sikereket. A cég profilja irányítástechnikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása, komplex rendszerek szállítása, ezen belül tervezés, szoftver- és hardverfejlesztés, mérnökszolgálat, szerelés, szerviz. A cég lépésről lépésre valósította meg terveit. 1998-ban részvénytársasággá alakult,  25 éves év- fordulójukat tavaly ünnepelték. Most Szabó Ervin vezérigazgatóval az eltelt időszak jeles eseményeit elevenítjük fel.

– Sikerült megvalósítaniuk tervüket?
– A legnagyobb feladat nem az volt, hogy a szakmai tudást megőrizzük, hanem hogy fejlesszük és átadjuk azoknak a kollégáinknak, akik idő­közben hozzánk csatlakoztak, hiszen ez a szakmai tudásbázis mára közel 150 fő, zömmel mérnökök, informatikusok, programtervezők. Cégünk szellemi kapacitása egy óriási tőke, amely folyamatosan gyarapodott azáltal is, hogy sok tapasztalt kollégával bővültünk, akik hozták 
és hozzáadták tudásukat a cég egészéhez. Nagy fába vágtuk a fejszénket, többször is, de sikerült megvalósítanunk céljainkat.

Bővebben: Tradíció és innováció

Folyamatosak a fejlesztések

Csaknem negyed évszázada alakult a Szimikron Kft., ám elődje már a hetvenes évek végén elkezdte a CNC szerszámgépek gépelemeinek és tartozékainak, um. a golyósorsók és szerszámrevolverek gyártását.
1991-t írtak, amikor a hajdani Szerszámgépipari Művek – összes gyáregységével együtt – végelszámolásra vagy felszámolásra került. Az események alakulásáról Kertész József, a Szimikron Kft. ügyvezető igazgatója mesél.

– A történet 1991. június 17-én indul, amikor már teljes csőd uralta a szerszámgépipart. Végül felszámolásra került szinte az egész cégcsoport. Kecskeméten másodmagammal én kaptam azt a feladatot, hogy végelszámolást végezzünk. Kecskére bízták a káposztát. Elsődleges célunk az értékmentés volt. Így jött létre, mint leányvállalat a SZIMIKRON Kft., mely az előd tevékenységét folytatta. Az anyacég a felszámolás sorsára jutott. Meggyőződésem, hogy bűn lett volna a felhalmozott tudást és gépparkot elprédálni. Igaz, veszteséges évek következtek, de a potenciális képességek és megkeresett lehetőségek segítettek átvészelni ezt az időszakot.

Bővebben: Folyamatosak a fejlesztések

Vaskereskedésből piacvezető szolgáltató

Annak idején a csepeli Weiss Manfréd gyárból még lovaskocsikkal hordták az árut a főváros vasboltjai­ba, mígnem 1922-ben a gyár megalapította a Ferroglobus Vasáru Kereskedelmi Részvénytársaságot. Az 50-es évek végétől innen osztották szét az országban termelt összes acélterméket. A hajdani telepen nem valódi kereskedés folyt, hanem – a szocialista tervgazdálkodás eredményeként – amolyan elosztó hivatalként működött. A folytatást Petró Zoltán vezérigazgatótól hallhatjuk.

A gyors fejlődés miatt a vállalat korábbi raktárai hamarosan szűknek bizonyultak, ezért 1952-ben megkezdődött a mai napig is használt 32 hektáros központi telephely kialakítása a Budapest XV. Körvasút sor 110. szám alatt. A Ferroglobus ebben az időben acélkereskedéssel foglalkozott. 1997 végén pedig a Thyssen Schulte GmbH vásárolta meg a cég többségi részvénycsomagját.
– Hány kereskedést működtetnek, s hány dolgozójuk van?
Budapesten és az ország legnagyobb városaiban vannak telephelyeink, amelyek közül a vidékiek 2-4000 négyzetméteresek, a budapesti telephelyünk fedett raktárterülete pedig 80 000 négyzetméter. Dolgozói létszámunk meghaladja a 300 főt.

– Úgy tudom, hogy a szlovákiai leányvállalatot is Ön vezeti.
Igen, a thyssenkrupp Materials Slovakia vezérigazgatója vagyok 2013 óta, de támogatjuk a horvát és a szlovén értékesítést is.

Bővebben: Vaskereskedésből piacvezető szolgáltató

Megrendelésre és nem raktárra dolgoznak

„A rondó/rondeau olyan zenei forma, amelyben a téma refrénszerű visszatérései közé epizódok, közjátékok kerülnek (pl.: A-B-A-C-A). A 14-16. századból származó francia körtánc és dalforma máig megőrizte lendületes és derűs jellegét”- olvasható a wikipédián. Ha az állandóan ismétlődő refrénre gondolok, megértem, hogy miért választotta ezt a nevet egy hullámpapírgyártó cég. De a rondo, mint körtánc jelentheti az ölelést is, ahogy a csomagolóanyag körbefogja az árut. Az osztrák Ganahl család 1797-ben alapította a céget. Az évtizedek során a vállalkozás egyre fejlődött, újabb és újabb leányvállalatai alakultak Európa-szerte, így nálunk, Magyarországon is. A Rondo magyarországi leányvállalata 1993 decemberében kezdte meg működését. A cég fejlődéséről Miklós Zsolttal, a Rondo Hullámkartongyártó Kft.  ügyvezető igazgatójával beszélgetünk.

A  cég alakulásának éve valóban 1993, a soroksári üzemünk építését pedig a rákövetkező évben kezdtük a zöldmezős beruházásként. Az építkezést és a gyártó berendezések telepítését a tervek szerint sikerült megvalósítani, így 1995 januárjában a termelés is megkezdődhetett a magyarországi gyárunkban. Az alapanyagként használt papír 2,5 méter széles tekercsekben érkezik az üzemünkbe, ezt használjuk az összes terméktípusunk gyártásához. A Rondo Frastanzi Papírgyára száz százalékban hulladékpapírból állít elő hullámkarton-alappapírokat, s ma már a magyarországi üzemünkben is nagyrészt hasznosított másodnyersanyagot használunk fel a gyártáshoz, jó példát szolgáltatva a csomagolóanyag-felhasználás fenntarthatóvá tételéhez.

Bővebben: Megrendelésre és nem raktárra dolgoznak